Tudom, hogy ha valamit nagyon el akarsz érni, azért megteszel bármit. Vagy mindent. Ugye ilyenkor mennyire nincs különbség a kettő között? És hajtasz előre fele, hogy sikerüljön. És közben végig azt érzed, igen, meg tudom csinálni.

Tudom, hogy ilyenkor - és talán az egész életben - az a legnagyobb pofon, ha mindezek ellenére sem sikerül. Ilyenkor úgy látod, hogy az előtted lebegő célok apró darabokra hullanak, mert az elkeseredettség miatt képtelen vagy őket egyben tartani. De mi van akkor, ha az egész csak miattad van? Folytatnod kell, nem adhatod fel ilyen könnyedén. Mi van, ha csupán azért nem sikerült most, hogy tovább folytasd, erősebbé válj, hogy ha sikerül, akkor mindenkinél jobb legyél? Fogd fel így a dolgot.

A kudarc igazából csak egy második esély. Nincs kudarc. Kudarc akkor van, ha nem folytatod, mert gyengének bizonyultál. De meg tudod csinálni. Gondolj mindig erre: ha elsőre nem sikerül, akkor se add fel. Folytasd. hogy még jobb, még erősebb lehess. Egy pár pillanatra engedd magadhoz közel a kétségbeesést, mert olyankor újult erővel tudod folytatni. Hiszen megismered azt, ami történik, ha vesztesz.

Akarod?

Persze, hogy nem. Ismered, és ezért folytatod: mert nem akarod.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.